52 061 900 Ft
 

HACKED BY SLy4Z3

HaCKeD By B0T_25 .. ~ AZDEFACERS.ORG 0WNED BY AZDEFACERS..  | 4R!F | ~ | AloR | ~ | Hero_Aze| ~ | SVAM | ~ | ELEKBER | ~ | CURSE | ~ | Avrora_8km_ | ~ | Step_By_Step | ~ | MIXAYLO | ~ | The_BL3Z | ~ | _antivirus_ | ~ YOUR SITE DEFEND = 0
 

Fél év kevés lehet a parkolás rendbetételére

 

Két törvényt, és az azokon alapuló fővárosi rendeletet is módosítani kell jövő év június végéig ahhoz, hogy megmaradhasson a fizetős parkolási rendszer Budapesten, amelynek szabályzását alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Ha nem sikerül, akkor egyes vélemények szerint olyan káosz alakulhat ki, mint Rómában, ahol korábban egyik napról a másikra megszűnt a fizetős parkolás.
 
Mint megtudtuk, Tiba Zsolt fővárosi főjegyző a hétfői kabinetülésre készíti el a városháza előzetes jogi álláspontját az Alkotmánybíróság keddi határozatáról [1], amely szerint alkotmányellenes a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozása.
Az Alkotmánybíróság döntésének részletes indoklását [2] nemrég tették ki a testület honlapjára. A döntéssel kapcsolatban megkerestük Tóth Balázs jogászt, a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet tagját, akinek vannak is parkolási perei a bíróság előtt.
Tóth Balázs elmondta: a határozat lényegében arról szól, hogy az önkormányzati és a közúti közlekedésről szóló törvény nem határozza meg megfelelő részletességgel a parkolási célú közúthasználat feltételeit. Ezzel a jogbiztonság követelményét sértően alapjog korlátozásra biankó csekket állít ki a törvény az önkormányzatnak, hogy önkényesen gyakorolja a jogait, amit véleménye szerint az önkormányzat ki is használ.
A két törvény felhatalmazó szabálya az AB megállapítása szerint nem tartalmaz rendelkezést például arra, hogy mi alapján szabályozható a  tisztességes díj, pótdíj mértéke, milyen eljárásban lehet azt kiszabni vagy vitatni. Mivel az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazó szabály alkotmányellenes és június 30-ai hatállyal megsemmisül, fél év múlva maga az önkormányzati rendelet is alkotmányellenes lesz, mert nem lesz olyan törvény, ami alapján a rendelet hatályában fennmaradhat. Így az önkormányzati rendeletet az AB külön nem is vizsgálta, tartalmától függetlenül semmisül meg a jövőben.
 
Általános engedetlenségre nem ad alapot
Tóth Balázs szerint ez viszont nem jelenti azt, hogy bárki az AB-határozat kinyomtatott példányát lengetve mostantól megtagadhatja a díjfizetést. A döntés általános engedetlenségre nem ad alapot, hiszen a rendelet még érvényben van, csak június 30-án törlik el, amikor pedig új szabályozás léphet majd életbe.
A módosításnak véleménye szerint mindenképpen tartalmaznia kell majd például, hogy milyen mértékű pótdíjat lehet, és milyen módon kiszabni. A jelenlegi ötvenszeres pótdíj átemelése álláspontja szerint lehetetlen, mert az aránytalan mértékű.
El kell dönteni azt is, hogy közjogi vagy magánjogi viszony legyen a fizetős parkolás alapja. Ha közjogi, akkor az önkormányzat hatóságként jár el, hatóságként szabja a például a bírságot, mint a rendőrség a KRESZ-szabályok megsértésekor, ebben az esetben magáncégek nem is szabhatnak ki bírságot, de semmiképpen sem érvényesíthetik azt maguk javára bírósági eljárásban. Erre hívta fel Bragyova András alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményében a figyemet.
 
Nem mindegy, 2 perc késés 30 000 vagy 26 forintba kerül
Ha a viszont a közterületet magánjogi alapon használhatják az autósok – mint például az árusok, amikor közterület-használati díjat fizetnek –, meg lehet támadni azt is bíróság előtt, hogy a parkolási társaság 2 perces késésért 30 ezer forint bírságot szab ki, hiszen ez biztosan nem áll arányban egymással. Sőt a polgári jogviszony alapján pótdíjat ki sem lehetne szabni, legfeljebb késedelmi kamatot, annak mértéke pedig nagyságrendekkel kisebb. Nem mindegy, hogy a 2 perces késésért 30 ezer vagy 26 forintot fizet az autós.
Tóth Balázs szerint a fél év tisztán törvényalkotási szempontból elég lenne. Bonyolítja azonban, hogy az önkormányzati törvény kétharmados, ráadásul közeleg a választás, nehéz lesz konszenzusra jutni. Az sem gyorsítja a folyamatot, hogy módosítás során lobbiérdekek sérülhetnek, hiszen valószínűleg lejjebb kell vinni a díjat.
Ráadásul a törvénymódosítás után még a fővárosi parkolási rendeletet is módosítani kell. Nehéz elképzelni, hogy mindez ennyi idő alatt sikerül, így van esély arra, hogy július 1-től, az Alkotmánybíróság által adott határidő letelte után a parkolási rendelet semmissé válik.
 
Róma réme fenyeget
A fővárosi parkolási rendszer átalakításán dolgozó Parking Kft. óv ettől, és Róma esetével példálózik. Véleményük szerint amennyiben a szükséges új, jogállami rendelkezéseket a jövő júniusi határidőig nem alkotják meg, ingyenessé válhat a parkolás az ország nagyobb városaiban. Az olasz fővárosban tavaly a hirtelen ingyenessé vált parkolási rendszer hatályba lépése után hat nappal maga a lakosság követelte ki a fizetős rendszer visszaállítását, mert az intézkedés akkora közlekedési káoszt okozott.
A Parking Kft bízik abban, hogy törvényi változtatások nyomán felgyorsul a fővárosi parkolási rendszer átalakításának folyamata. Az elképzelések szerint az új parkolási rendszer a főváros kezében összpontosulna, a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell érkezniük és az egész város területén egységes lenne a szabályozás.
A tervek szerint a bevételeknek az önkormányzatokhoz kell befolyniuk. A parkolótársaságnak, amelynek száz százalékos önkormányzati tulajdonú cégnek kell lennie, csak egyetlenegy bevétele lehet: a költségkompenzáció, amit az önkormányzatoktól kap költségeire.

 

Forrás: index.hu


Bejelentkezés

Témák

  Nem kell fényképet bemutatniuk a parkolócégeknek, hogy bizonyítsák, tilosban parkolt valaki autójával. Elég az az adatlap, amelyet a parkolóőr tölt ki - ezt mondta az RTL Klub Híradójának a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának helyettes vezetője. Januárban egyébként pont a Fővárosi Bíróság egyik bírója adott igazgat egy autósnak azért, mert nem volt fénykép tilosban parkolásáról. Több tízezer parkolási ügy van a Fővárosi Bíróság előtt, ahol tisztázó értekezletet tartottak.   Az adatlapok önmagukban, további bizonyíték nélkül az adatbevitel ellenőrizhetetlensége miatt nem alkalmasak kétséget kizáróan annak bizonyítására, hogy ezek az adatok a valóságnak megfelelnek - még januárban számolt be az RTL Klub Híradója erről a jogerős döntésről. A bíróság akkor a megbírságolt autósnak adott igazat, mert szerinte nem elég bizonyíték a parkolóőr által kitöltött adatlap.   Más bíróság szerint viszont elég. Az ellentétes ítéletek, az évekkel ezelőtti, fénykép nélkül kiszabott büntetetések és a tavaly óta többszörösére nőtt parkolási perek miatt a Fővárosi Bíróságon értekezletet tartottak. Állásfoglalásuk, illetve a jogszabályok szerint az adatlap mellé más bizonyíték nem kell.   Az önmagában nem lehet védekezés, hogy nincs fénykép a tilosban parkolásról. Az autósnak a parkolási cégek adatait kell valamilyen módon cáfolnia, vagy legalább kételyt ébresztenie, ami alapján a felperes parkolási társaságnak azt tudjuk mondani, hogy mutasson még be bizonyítékokat - mondta el Polgárné Vida Judit, a polgári kollégium helyettes vezetője.     Vagyis, ha az autós nem tudja bebizonyítani, hogy nem parkolt ott, a bíróság elfogadja a parkolócégek adatlapjait, akár fénykép nélkül is.

  Pert nyert egy parkoló autós egy követelésbehajtó céggel szemben a fővárosban. Az elsőfokú bíróság szerint a követeléseket eladó Centrum Kft.-nek nem volt joga parkolási díjat szedni azért, mert az önkormányzati törzsvagyon részét képező parkolási helyeket nem megfelelő eljárásban értékesítették.   A Vasárnapi Hírek szerint "akár a budapesti parkolási rendszer jelentős részének a törvényes alapjai is megkérdőjeleződhetnek" a II-III. Kerületi Bíróság napokban született nem jogerős ítélete nyomán. A döntés szerint az Intrum Justitia Zrt. követelésbehajtó cégnek nem volt "kereshetőségi joga" a beperelt autóssal szemben, akin 2002-2003-ból származó parkolási hátralékot akartak behajtani.   Kovács Előd ügyvéd, az elsőfokon pernyertes autós jogi képviselője a Vasárnapi Híreknek elmondta: a bíróság szerint a követelésbehajtó cég azért nem perelhet az elmaradt parkolási díjak miatt, mert magának a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-nek, amelytől az Intrum megvette a behajtatlan követeléseket, sem volt joga parkolási díjat szedni.   A bíróság ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a parkolási helyek az önkormányzati törzsvagyon részei, és ezt annak idején nem a megfelelő eljárásban értékesítették. Ezért hiányzik a Centrum jogalapja, hogy parkolási díjat szedjen. "Kovács Előd szerint ez a bírósági ítélet, amennyiben jogerőssé válik, akár még fordulatot is jelenthet parkolási perekben, hiszen ez alapján sem a Centrum Parkoló Kft., sem az ő jogutódjaként fellépő követelésbehajtó cégek nem tudják követeléseiket eredményesen perre vinni az autósok ellen" - írja a hetilap. A Centrum Parkoló Kft. az I., II., VI., VII., VIII., XI., XII., XIII. kerület tulajdonában levő utakon szed parkolási díjat. Tavaly a Centrum több mint 450 ezer fizetési felszólításban összesen 5 milliárd forintnyi bírság megfizetésére szólította fel az autósokat.   A sikertelen felszólítással járó ügyeket eladják a követeléskezelőnek. Az Intrum Justitita Zrt. tavaly és tavalyelőtt 5 milliárd forint értékben mintegy 150 ezer rendszámhoz tartozó 1 millió darab bírságot vásárolt a parkolási társaságtól.   A Népszabadság szeptember elején arról írt, hogy a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal több törvénysértést is megállapított a Centrum Parkoló Kft., illetve az általa működtetett Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységével kapcsolatban és hatvan napot adott arra, hogy a társulás megszüntesse kifogásolt ügyintézési-büntetési gyakorlatát.     Jogsértőnek tartja a hivatal azt is, ha a parkolási jegy megvásárlásának elmulasztását többször is szankcionálják, valamint azt, hogy a Centrum nem vette figyelembe az önkormányzatok selejtezési gyakorlatát, s több évre visszamenőleg követelte a parkolási pótdíjat. Ezzel pedig a hivatal álláspontja szerint megsértette az állampolgárok jogorvoslathoz való jogát, akik selejtezés miatt nem tudták bizonyítani várakozási engedélyük meglétét.

  Egy fifikás ügyvéd kétkedő felvetései jogerősen porig rombolták a Centrum Parkoló Kft.-t a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A jogász által képviselt cégtől a Centrum több százezer forintos parkolási díjat akart behajtani. Naponta 8-10 panasz érkezik a gyanús büntetések miatt. Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!    Autósok ezreit fenyegeti, hogy bíróság elé kell állniuk több tíz-, esetleg százezer forintos parkolási bírságaik miatt. A bíróság előtt az autósoknak kell bizonyítaniuk, hogy a parkolótársaság állításával ellentétben, nem parkoltak akkor és ott jegy nélkül. Vitázhatnak a parkolóórák hitelességén vagy a bizonyítékként felhasznált képek valódiságán.   Az Emberibb Parkolásért Mozgalom(EMPAMO) civil szervezethez napi nyolc-tíz telefon érkezik a parkolási cégek visszaélés-gyanús követelései miatt. Akad olyan ember, akinek a rokkantkártyája elé tűzik a mikuláscsomagot, és úgy fotózzák le az autóját, és akad olyan is, akinek a nevén sem volt a kocsi, amikor megbüntették, mégis rajta akarják behajtani kamatostul a pótdíjakat. A temérdek panasz ellenére egyelőre csak 25-30 ügyet készít elő az EMPAMO bírósági tárgyalásra ebben az évben. Egyelőre ritkaság számba megy, hogy a per a megbírságolt győzelmével zárul.   Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd viszont tavaly megfordította a szokásos menetrendet. Folyamatosan kérdezett, és hagyta, hogy a Centrum Parkoló Kft.-t a bizonyítási kötelezettség kivéreztesse. És jogerősen nyert.   A per végére kiderült, hogy "a bíróság osztotta az alperes azon védekezését, hogy a felperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, állításait nem támasztotta alá bizonyítékokkal..."   Kételkedem, tehát vagyok   Az ügyvéd először kétségbe vonta a Centrum jogalapját igénye érvényesítésére, és azt is, hogy megfelelő alperest perel. Ha a Centrum jogi személyt (céget) perel, legyen szíves bizonyítsa be, hogy egy gazdasági társasaság képes emberi magatartást, cselekvést kifejteni, képes autóval parkolni, és ezután elmulasztani a pénz bedobását az automatába. Ezt a Centrum nem tudta bebizonyítani.   A Centrum több indokot is felhozott arra, hogy jogosult a követelt díjra, és ezért joga van perelni is. Az egyik az az üzemeltetési szerződés, amit 2000-ben kötött a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásával.   A másik az az engedményezési szerződés, ami közte és a kerületi önkormányzatok között köttetett 2003-ban. Az engedményezés azonban olyan ügylet, amiért fizetni szokás.   Az ügyvéd azonban felvetette, hogy szerinte az engedményezési megállapodás csak akkor érvényes, ha a nyilatkozatot aláíró illetékeseket az aláírásra az önkormányzatok képviselő-testületi döntéssel felhatalmazták. A Centrum a képviselő-testületi határozatot nem akarta bemutatni.   Az ügyvéd azt is kérte, hogy a Centrum mutassa be az engedményezésért a kerületi önkormányzatoknak kifizetett összegről szóló bizonylatot. A Centrum Parkoló ezt a bizonylatot sem "csatolta a perbe", így a megállapodás körüli homályt nem lehetett minden kétséget kizáróan eloszlatni.   Az ügyvéd azt is kérte, hogy a Centrum bizonyítsa be: az adott parkolási esemény helyszínén az adott időpontban volt parkolási övezetet jelző tábla, méghozzá a fővárosi közgyűlés 38/1993. FŐV. számú rendeletében meghatározott tartalommal. A Centrum erről semmilyen bizonyítékkal nem szolgált.   Pótdíjgondok   Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy a Centrum a parkolási díj tízszeresét akarja ügyfelén behajtani. (Ez minden jegy nélkül vagy lejárt jeggyel parkoló autósra igaz, például a 200-300 forintos parkolójegy hiánya öt napon belül háromezer forintba, öt napon túl 5200 forintba kerül.)   Ezért az ügyvéd arra kérte a bíróságot, állapítása meg, hogy az önkormányzati rendelet preambulumában hivatkozott törvény szerint tízszeres bírság csak veszélyes árut szállító járműre szabható ki, és arra is csak akkor, ha az felbontott útszakaszon parkol. Ez a legtöbb megbüntetettre, így a kliensére sem lehet igaz. A Centrum ezt a kétséget sem oszlatta el.   A Centrum azt az állítását sem tudta megvédeni, miszerint a rendszám, az autó színe és típusa - no, meg az ellenőr által készített fotók - elegendőek egy kocsi azonosítására, és hogy így meg lehet határozni a tulajdonost, akinek a csekket küldheti. Az ügyvéd sokadik kétségként vette fel azt a köztudomású tényt, hogy rendszámokat olykor ellopják vagy klónozzák, hogy a lopott kocsikat így rejtsék el a video-felismerőrendszerek elől.   A Centrumnak a három adatra (szín, típus, rendszám) épített állítása azért sem helytálló, mivel a rendszámot a birtokosa - hogy el ne lopják - akár le is veheti a kocsijáról, amíg kávézik, a típus és a szín viszont nem elég egy kocsi azonosításához.   Szőrszálhasogatásnak hathat, de igaz, a törvény előírja, hogy a gépkocsi azonosításához az alvázszám és motorszám szükséges. Miért ne kéne így eljárnia a Centrum Parkoló Kft.-nek is, amely ráadásul több százezer forintokat követel - évek múltán - mindössze a fotók és saját adatbázisa alapján.   Ha erre hivatkozik, rá a törvény nem vonatkozik?   Hogy az ellenőröktől képtelenség elvárni, hogy leolvassák az alvázszámot és a hozzáférhetetlen motorszámot? Hát, az már legyen a Centrum problémája, mondta az ügyvéd.   A kétkedés győzelmet aratott. A bíróság azt állapította meg, hogy a Centrum nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Az alperesnek a korábban igen sok levélben és határozottan követelt több százezer forintos büntetést nem kellett kifizetnie.     Az Index által megkeresett Centrum-cégtulajdonos szerint nincs semmi különös abban, hogy nem mutattak be minden kért iratot. A Centrumot működésének kezdete óta, már minden lehetséges szervezet megvizsgálta; ha hiányoznának a jogosultságot megalapozó kritériumok, az már rég kiderült volna.

   Pert nyertek parkolási ügyben a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás ellen autósok, akik a társaság szerint jegy nélkül parkoltak.       A megnyert per nem precedens értékű ugyan - ilyen a magyar jogban nincs - az ítélet azonban azt mutatja, hogy nem az autósnak kell bizonyítania az igazát, ha beperlik. A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás azért perelte be az érintett autósokat, mert a társaság szerint azok érvényes parkolójegy nélkül parkoltak. Az eddigi joggyakorlat a legtöbb esetben elegendőnek találta a társaságok által benyújtott bizonyítékokat, a Fővárosi Bíróság azonban most az autósoknak adott igazat- mondta el a Független Hírügynökségnek Bíró Ádám ügyvéd, az autósok jogi képviselője.       A parkolási társulás olyan adatlapot nyújtott be bizonyítékként, amelyen az autó típusa, rendszáma, színe, a parkolás helye és időpontja, valamint egyéb adatok szerepeltek. A bíróság másodfokon azt állapította meg, hogy ezek csak azt bizonyítják, hogy a társaság egy adott autóról milyen adatokat rögzített és tart nyilván saját rendszerében. Az adatbevitel ellenőrizhetetlensége miatt azonban önmagukban alkalmatlanok a társaság igazának bizonyítására. (A társaság egyébként fényképet is becsatolt, de a képen szereplő időpont korábbi volt, mint a parkolójegyen szereplő lejárati idő. Ezért a képet a bíróság nem fogadta el bizonyítékként.)        Bíró Ádám azt mondta, hogy az ítélet és az indoklás egy más, hasonló ügyben eljáró bíróságot nem kényszerít ennek betartására. Viszont megtörni látszik azt a gyakorlatot, miszerint a parkolási társaság állításainak alátámasztására pusztán a perben becsatolt adatlap elegendő lenne. Bíró Ádám hozzátette, hogy első fokon elutasították ügyfeleit, ezért fellebbeztek a Fővárosi Bírósághoz, ahol most pert nyertek. Az ítéletet a másodfokú bíróság tárgyalás nélkül hozta meg, és az ügyvéd hivatalosan csak december végén értesült az eredményről. A Független Hírügynökség információi szerint nemcsak az érintett cég, hanem más parkolási társulások is hasonló adatlapokat nyújtanak be bizonyítékként.

Üzenőfal


Az üzenőfal használatához be kell jelentkezned!


Mások írták


Ti küldtétek